Hogyan ne ess pofára a villanyszámlától? A konnektor, ami kémkedik neked-véleménycikk

Megjött a villanyszámla. Csend lett a konyhában. A Főépítész (értsd: a feleségem) csak nézte a papírt, majd rám emelte a tekintetét. Azt a bizonyos tekintetet. Azt ami azt sugalja áthatóan, hogy „Drágám, a te kis okosotthonos hobbid ismét egy kisebb afrikai ország GDP-jét emésztik fel”. És ilyenkor hiába magyarázom, hogy a szerverszoba fűt, és a 3D nyomtató is csak a gyerekeknek gyártotta azt a Knight Rider KITT „siú-siú” világítás izét. A számok makacs dolgok.

Az ember ilyenkor két dolgot tehet. Vagy visszaszereli a 40-es izzókat és gyertyával világít, mint egy középkori várúr, vagy elkezd gondolkodni. Mivel az asszony WAF (Wife Acceptance Factor) mutatója a barlanglakó szintet nem tolerálná, maradt a második opció. Hol a francba szökik el az áram? A válaszhoz nem kellett felhívnom a Démász (vagy éppen most mi az aktuális neve) csicsergő ügyfélszolgálatát és egy újabb kihallgatást kérnem, elég volt egyetlen apró kütyü, ami többet tud, mint elsőre kinéznéd belőle.

Ez itt nem egy újabb „Internet of Trash” termék tesztje lesz. Ez egy haditanulmány arról, hogyan vedd vissza az irányítást, mielőtt a szolgáltató aranyból önti ki a logóját a te pénzedből. A fegyverünk: egy Shelly okos konnektor elosztó, méghozzá a Shelly Power Strip 4 Gen 4 (imádom a nevét!).

Miért gerjedt rá hirtelen mindenki a fogyasztásmérőkre?

Régen egyszerű volt. A villanyóra pörgött, mint a diszkógömb a 80-as években, te meg fizettél, mint a katonatiszt. Hogy a régi, szovjet gyártmányú hűtő zabál-e annyit, mint egy kisebb kohó, vagy a fiam gamer gépe viszi el a Paksi Atomerőmű egyik blokkjának teljes termelését, az a sűrű homályba veszett. Ez volt a szolgáltatók aranykora.

Aztán jöttek ezek az okos konnektorok, és hirtelen mindenki adatvizualizációs szakértő lett. Ezek a kis dögök megmutatják, ami eddig láthatatlan volt.

Az Energiavámpírok támadása

Tudod, mi az igazi horror? Nem a zombik. Hanem az a seregnyi eszköz, ami „ki van kapcsolva”, de valójában csak alszik, félig nyitott szemmel. TV, soundbar, játékkonzol, mikró, mosógép, a huszadik telefontöltő… Ezek mind-mind szívják az áramot, csendben, alattomosan. Ezt hívják készenléti vagy fantomfogyasztásnak. Külön-külön nem tétel, de összeadva egy év alatt simán kijön belőle egy tisztességes vacsora ára. Egy energiafigyelős konnektorral ez olyan, mintha felvennél egy infravörös szemüveget: hirtelen meglátod a sötétben settenkedő szörnyetegeket.

A tudás hatalom (még ha fáj is)

Amikor először rádugtam egy ilyen konnektorra a házi „szórakoztató központot” – TV, erősítő, konzol, médialejátszó –, és megláttam, hogy az egész hóbelevanc „kikapcsolva” is eszik 15-20 wattot óránként, az fájt. De ez a fajta fájdalom hasznos. Mert onnantól kezdve tudod, hol kell keresni a rést a pajzson.

Az adatokkal a kezedben:
– Kiszúrhatod a nagy zabagépeket. Rájössz, hogy a 15 éves fagyasztóláda a pincében többe kerül évente, mint egy új, hatékonyabb darab ára.
– Átformálhatod a szokásaidat. Meglátod feketén-fehéren, hogy a szárítógép egyetlen ciklusa annyiba kerül, mint két korsó sör. Lehet, hogy legközelebb inkább a szárítókötél mellett döntesz.
– Látod az eredményt. Amikor beállítasz egy automatizációt, ami éjjel totálisan áramtalanítja a Romboló Osztag (a gyerekeim) szobájában a kütyüket, és látod a grafikonon a nullára eső fogyasztást, az jobb érzés, mint egy jól sikerült forrasztás.

Boncasztalon: A Shelly okos konnektor elosztó

Az Shelly nem egy marketing által felfújt lufi. Ez egy olyan cég, ami a garázs-hacker lelkű embereknek (is) gyárt cuccokat: stabil, megbízható, lokális vezérlésre kihegyezett eszközöket, amik nem küldik el a fogkeféd használati szokásait egy kínai szerverre. A 4. generációs konnektor elosztójuk, a Shelly Power Strip 4 Gen 4 pedig pont ilyen.

Adat, adat, adat – de nem a felhőbe

A lényeg a mérés. Az appban látod a pillanatnyi fogyasztást Wattban, a feszültséget Voltban (ami hasznosabb, mint gondolnád egy napelemekkel telezsúfolt kertvárosban), az áramerősséget Amperben, a teljesítménytényezőt (mert egyelőre a meddő fogyasztást nem terhelik ránk, de ami késik, nem múlik). De az igazi aranybánya a historikus adat, amit vagy valahol lokálisan mentesz vgy bedrótozod valamelyik okosotthon rendszer alá(Homey, Home Assistant, Node-Red, csak hogy párat említsek) vagy a Shelly felhőjében tárolod. A döntés a tiéd. Visszanézheted napra, hétre, hónapra lebontva, hogy a fagyasztó mikor kapcsol be újra és újra éjszaka, mint a Terminátor, akinek aktiválódott a belső kronométere, vagy hogy a gyerek mikor lógta el a leckeírást egy kis konzolozással.

Ráadásul te döntöd el, hogy WiFi, Zigbee vagy éppen BLE a szimpatikusabb, e három protokoll nyelvén bszél az eszköz (Igen, Matter-ül is, de az nem protokoll). Dugaljanként 12A-ig terhelhető, ez nagyjából 2760 W. Persze lehetőséged van digitálisan is szabályozni az eszközt túláram ellen (nem egy kismegszakító, de segíthet hibát detektálni).

Automatizáció: Az igazi okosság

Egy kapcsolót nyomogatni a telefonon nem okosotthon, az csak egy drága távirányító. Az igazi erő az automatizációban van.
– Időzítések: A legegyszerűbb. Állítsd be, hogy a fent említett szórakoztató központ éjfélkor haljon meg teljesen, és csak reggel hatkor támadjon fel. Nincs többé fantomfogyasztás. Ezt mind a 4 konnektor egységre külön-külön.
– Jelenlét alapú vezérlés: A Főépítész egyik aranyszabálya: a vasaló sose maradjon bedugva. Kössük össze egy mozgásérzékelővel! Ha 10 perce nincs mozgás a szobában, a konnektor lekapcsol. Béke, nyugalom, és egy potenciális tűzesettel kevesebb.
– Vizuális visszajelzés vagy éjjeli fény: A Romboló Osztag (vagy inkább a saját) éjjeli nyugalmát megőrizendő, éjjeli fényként is használhatjuk a dugaljanként beépített LED gyűrűt. De a gyerekeket is rászabadíthatod, hogy egy intenzívebb rave parti fényvilágát szimulálják le rajta.

Biztonság: Nem egy kínai bazári csoda

Láttam én már eleget. Okosnak hazudott reléket, amik az első nagyobb terhelésnél úgy olvadtak szét, mint a sajt a melegszendvicsen. A Shelly ezt komolyan veszi. Túlterhelés-, túlfeszültség-, és túlmelegedés-védelem. Ha a rákötött gép megbolondulna és zárlatot okozna, a konnektor leold, mielőtt nagyobb baj lenne. Ez nem luxus, ez alapkövetelmény.

A Nyúlüreg: Matter over Wifi – a jövő, ami már itt van

Na, most jön az a rész, ahol a legtöbben ásítanak egyet, pedig ez a lényeg. Ez az, ami megkülönböztet egy jövőálló eszközt egy hamarosan elektronikai hulladékká váló kacattól. Kapaszkodj, mélyre megyünk.

Mi a fene az a Matter?

Képzeld el a 90-es éveket. Volt PC, meg volt Amiga, meg Commodore. Semmi nem működött semmivel. Na, az okosotthonok világa sokáig ilyen volt. Vettél egy Google-kompatibilis cuccot, de az Apple rendszerével nem beszélt. Aztán vettél egy Alexás izét, ami mindkettőre fittyet hányt. Ennek vet véget a Matter. Ez az okosotthonok Eszperantója. Egy közös nyelv, amit mindenki (Apple, Google, Amazon, Samsung, és a többiek) megért. Ha egy dobozon ott a Matter logó, az olyan, mint egy svájci bicska: mindenhol működni fog (nagy valószínűséggel). Ma, és öt év múlva is. Nincs többé zsákbamacska.

Összehasonlító anyagháború

Végső ítélet: Megéri?

A válasz a szokásos mérnöki: attól függ.

Az Shelly okos konnektor elosztó nem egy újabb villogó kacat. Ez egy diagnosztikai műszer és egy automatizációs fegyver egyszerre. Egy befektetés a józan észbe és a jövőbe.

Akkor vedd meg, ha:
– Eleged van a magas villanyszámlából, és tudni akarod, hova folyik el a pénz.
– Olyan okosotthont építesz, ami 5 év múlva is működni fog, és nem kell az egészet a kukába dobni egy új szabvány miatt.
– Utálod, amikor egy parancsra másodperceket kell várni, és a stabilitás neked többet ér, mint a csillogó marketing.

Akkor ne vedd meg, ha:
– Csak egy konnektort akarsz, amit a telefonodról kapcsolgathatsz, és nem érdekel a fogyasztás vagy a jövőállóság. Erre ott van egy olcsóbb Wi-Fi-s modell.

Én azóta többet is beszereztem az Okosotthon Bolt-tól. Kettő fehér a gyerekeknél van, a egy fekete a szórakoztató központon, a egy fekete pedig a „műhelyben” vándorol a gyanúsabbnál gyanúsabb gépek között (És ezen is lehet „siú-siú” fényeket csinálni!). A villanyszámla… nos, még mindig magas, de már nem csillagászati. És ami a legfontosabb: amikor a Főépítész megkérdezi, miért eszik ennyit az a sarok, meg tudom mutatni neki a grafikont. És a tudás, barátaim, hatalom. Még a házasságban is.