Október 11., szombat reggel igyekeztem minél korábban kezdeni a napot, mert két fontos workshopot is kinéztem magamnak. Mindkettőn ott szerettem volna lenni, de mivel ketté válni sajnos nem tudtam, dönteni kellett. Mesélem is, hogyan sikerült választani.
Kiléptem a szállás ajtaján és a sárgás faleveles úton eljutottam az első helyszínre, ahol színes reggelivel és néhány csésze illatos kávéval már fejest is ugrottunk a napba.
Az egyik program a Yabune Solution csapat (Lángh Tamás képviseletében) délelőtti workshopja volt, akiket már a tavalyi alkalomról is ismertem, és tudtam: velük mindig rengeteget tanul az ember. Okosak, kreatívak, közvetlenek, viccesek és bármikor lehet tőlük kérdezni, segítenek. Ők azok, akiknél az elektromosság, programozás és mesterséges intelligencia, ezen felül ki tudja mennyi mindenhez értenek még, de óriási nyitottsággal vesznek bármilyen akadályt. Sajnos programjukon idén nem tudtam részt venni, de akik ott voltak egyöntetűen áradoztak az idei előadásról is, amit őszintén bánok, hogy nem hallhattam. Annyit sikerült megtudnom, hogy volt egy izgalmas Z-Wave Long Range teszt az erdőben, amiről már előző nap hallottuk, hogy olyan nagy a hatósugara, hogy a jövő hetet is be lehet fogni vele 😀 – az erdőben végül számszerűsítve 262 méter lett. Remélem egyszer meghívnak egy „brainstormingos belsős bulira” is, hogy lássam mi a titkuk és mi zajlik a színfalak mögött.
De most más irányba sodort a nap: Kittivel és Dórival közösen vezettük a feleségeknek szóló, kifejezetten kreatív és személyes hangulatú programot – „Szelídítsd meg az okosotthonotokat!” néven.
Már hetek óta terveztük, hogyan tudnánk a női nézőpontot is bevinni az okosotthonok világába, így elfoglaltuk az egyik napelemes épület tetőtéri galériáját, és ott berendeztünk egy meghitt kis „okosotthon kuckót”.
Bemelegítés – érzések, tapasztalatok (ellenállók megismerése 🙂 )
A beszélgetést egy ismerkedős körrel indítottuk, ilyenkor mindenki elmondhatta, hogyan érez az okosotthonokkal kapcsolatban.
A tíz résztvevő közül nagyjából fele nyitott és kíváncsi volt, a másik fele inkább óvatos, sőt, néhol ellenálló. Kiderült, hogy a legtöbb félreértés és feszültség a kommunikáció hiányából fakad – gyakran a férjek úgy próbálják „bevezetni” az eszközöket, hogy a feleségnek nincs lehetősége elmondani, mit is szeretne valójában.
💡 Amikor a nők gondolkodnak okosan
A bemutatkozó kör után elképesztően büszke voltam a női társaimra és igazán megható volt, hogy a legtöbben a folytatásban nem magukra gondoltak elsőként, hanem a gyerekekre, az idősekre és a kisállatokra.
Itt ránéztem Kittiékre és egyszerre gondoltuk úgy, hogy a workshopra összeállított feladatokat most félretesszük és hagyjuk sodródni az ötletelést.
Szóba került a Gondosóra, a mozgásérzékelők szerepe, a kert locsolása, a macskák etetése, sőt a beltéri növények lámpás nevelése is.
A kisgyerekes anyukák felvetették a képernyőmentes megoldások fontosságát – hogy lehet-e okosotthon kijelző nélkül, hiszen nem szeretnének tableteket a gyerek kezébe adni. Jó volt közösen rájönni: az okosotthon nem a képernyőről szól, hanem arról, hogy észrevétlenül kényelmesebb legyen az élet.
A kamerákról is őszintén beszéltünk, nem is gondoltam, hogy ennyi vélemény és érzés lesz kamerákkal kapcsolatban ezen a workshopon, de az derült ki, hogy beltérben sokan idegenkednek tőlük, míg kültéren, a kert felé nézve hasznosnak tartják. A beltéri kamerák szükségessége kapcsán rákanyarodtunk az elesés jelző jelenlétérzékelőre és mozgásérzékelőre is, amiket biztonságosabbnak gondolnak a feleségek az állapotok jelzésére.
Amikor megkérdeztük, mi az, amit leginkább szeretnének az otthonukban, a legtöbb szavazat a locsolórendszerre, redőnyvezérlésre, hangulatvilágításra és a bevásárló listához szükséges hangasszisztensre érkezett. (Utóbbi kapcsán sok nevetés is volt, mert hát a „hiányzik Erős Pista a hűtőből” még kifog az angolul értő asszisztenseken! 😄)
A délelőtt tanulsága
A program végére mindenki feltöltődve távozott: listákkal, ötletekkel, és egy nagy adag inspirációval, amivel már a workshop után viccesen szembesítették párjukat hasonló kérdésekkel:
„Ezeket most hallottam és te eddig miért nem mondtad, hogy egy okos otthonban ezt is lehet?”
És, ami a legszebb, hogy most már ezeket az ötleteket otthon közösen valóra is válthatják.
A délelőtt zárásként pedig szívből ajánlom mindenkinek a kommunikáció megkönnyítéseként Zsák Péter és Zs. Szabó Kitti új „Okos Otthon Kalauz” könyvsorozatát, ami óriási segítség kezdőknek és haladóknak egyaránt.
A délután – nagy projektek, nagy ötletek
A nap második felében Nagy Martin (Chameleon Smart Home) tartott lenyűgöző előadást és a tavalyi beszámolóhoz hasonlóan csak ismételni tudom magam, „Ha érdekel a programozás, a gépészet vagy az automatika, mindenképp érdemes részt venni Nagy Martin előadásán/oktatásán”. Idén a több száz lakásos társasházak automatizálásáról, a naptár alapú wellness-foglalási rendszerekről, a hűtés-fűtés vezérlőikről és az építőiparban felmerülő nemzetközi különbségekről beszélt. Különösen érdekes volt hallani, hogy például Kanadában mennyire más tempóban és szemlélettel épülnek az okos épületek.
Kerekasztal-beszélgetés – „Legyen egy közös meder(Matter)”
A workshopok után egy interaktív kerekasztal-beszélgetéssel zártuk a napot, amelyet Zsák Péter vezetett. Beszélgetőtársai Lángh Tamás (Yabune Solution) és Nagy Martin (Chameleon Smart Home) voltak.
Peti rögtön egy frappáns kérdéssel indított: „Ki mikor programozott utoljára?” – mire mindkét szakember mosolyogva válaszolta, hogy „tegnap este 11 körül”. Nem telt el 24 óra kódolás nélkül – ez már életforma! 😄
Innen aztán elindult a beszélgetés arról, hogy a szoftver vagy a hardver diktálja-e a piacot, és hogyan hat vissza a technológia a gondolkodásmódra. Időnként szinte pszichológiai mélységekig jutottak, amikor arról beszéltek, hogyan lehet „belenyúlni” egy eszköz lelkivilágába – azaz megérteni, miért viselkedik úgy, ahogy.
A beszélgetés végén mindhárman egyetértettek abban, hogy a jövő kulcsa az együttműködés és a kompatibilitás. Egy közös cél lebegett a szemük előtt:
„Legyen egy közös meder(Matter)” /Lángh Tamás/
a Matter szabvány egy közös nyelv kialakítását szeretné, ahol minden eszköz képes kommunikálni a másikkal gyártótól függetlenül. Inspiráló, gondolatébresztő és emberi volt, igazi méltó lezárása egy tartalmas napnak.
Az estét egy választékos vacsora és borkóstoló koronázta meg. A hangulat felszabadult, baráti volt, és persze még a szaunában és a medencénél is az okosotthonról beszélgettünk.
Egy ilyen nap után az ember nemcsak új tudással, hanem élményekkel és kapcsolatokkal is gazdagabban tér nyugovóra.
Discover more from Okosotthon Blog
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
