Podcast: Láthatatlan küzdelmek a technológia világában – kerekasztal beszélgetés

Lángh Tamás – Nagy Martin –Szenci Attila – Zsák Péter

Összefoglaló:

Láthatatlan küzdelmek  a technológia világában –  kerekasztal beszélgetés

Lángh Tamás – Nagy Martin – Szenci Attila – Zsák Péter

Időbélyegek és témák:

[00:00:01] – Bevezetés, résztvevők bemutatása

[00:01:47] – Technológiai kihívások a Z-Wave és Zigbee rendszereknél

[00:09:00] – SDK és firmware fejlesztések problematikája

[00:12:07] – Termékválasztás és támogatás fontossága

[00:15:48] – Valós felhasználási esetek és nem várt problémák kezelése

[00:35:11] – Az okosotthon technológia evolúciója, a piac változása

[00:37:32] – Fűtési rendszerek és problémakezelés

[00:40:27] – Flood mitigation rendszerek és megelőző megoldások

[00:44:21] – Automatizáció előnyei különböző felhasználási területeken

[00:50:23] – Diagnosztikai rendszerek és mérési pontok fontossága

[00:56:51] – AI szerepe és lehetőségei az okosotthon rendszerekben

[01:01:48] – AI használata javaslatokra vs. közvetlen vezérlésre

[01:05:37] – Záró gondolatok a technológia jövőjéről

 

A modern okosotthon rendszerek fejlesztése és telepítése sokkal összetettebb és kihívásokkal telibb feladat, mint amit az átlagos felhasználó észlel. A piac látható részén elegáns alkalmazások és gombnyomásra működő automatizációk vannak, azonban a háttérben komoly technológiai kihívások rejlenek, amelyek közvetlenül befolyásolják a termékek megbízhatóságát és tartósságát.

Amikor a technológia találkozik a valósággal

Az egyik legnagyobb kihívás az okosotthon rendszereknél a vezeték nélküli technológiák korlátai. A Z-Wave vagy Zigbee protokollokat használó eszközöknél gyakran előfordul, hogy nagy mennyiségű eszköz együttes használata zajos hálózatot eredményez, ami váratlan működési problémákhoz vezethet. Előfordulhat például, hogy egy termosztát visszaáll a gyári beállításokra vagy egy relé újraindul, mert túl sok a hálózati zaj körülötte.

A gyártók részéről szintén komoly probléma, hogy a firmware-frissítések, amelyek elvileg javítják az eszközöket, néha nem várt működési zavarokat okoznak. Különösen igaz ez, amikor a gyártó nem a saját fejlesztésű SDK-t (Software Development Kit) használja, hanem a chipgyártóét, és nem tud elég gyorsan reagálni a változásokra. Ez egy többszereplős felelősségi láncot eredményez: a chip gyártójától kezdve a firmware fejlesztőkön át a telepítőig.

A szoftver fontosabb, mint a hardware

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a hardware-rel szemben a szoftver szerepe felértékelődött az okosotthon rendszerekben. „A software sokkal fontosabb, mint a hardware. A hardware felett a software áll, és ha valami nem jó, hiába jó az aktuátor, ha simán csak nem kap jelet, hogy kinyíljon”.

A modern rendszerek esetében egyre inkább „software-defined” otthonokról beszélhetünk, ahol a fizikai eszközöket egy rugalmas szoftveres réteg köti össze, lehetőséget adva a személyre szabásra és a problémák hatékony kezelésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor ugyanazzal a hardware-rel, de módosított firmware-rel teljesen más eredményt lehet elérni.

A felhasználói igények és a valóság

A rendszerek tervezésénél fontos figyelembe venni, hogy nem minden felhasználó érti vagy használja megfelelően az okos eszközöket. Gyakori eset, hogy egy termosztátot rongálnak, vagy egy kapcsolót túlzott erővel kezelnek, ami a tervezésnél nem feltétlenül volt szempont. Az ilyen tényleges használati esetek alapján történő fejlesztés kulcsfontosságú.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy okos rendszereknél is érvényes az alapelv: minden funkciónak ugyanúgy kell működnie, mint a hagyományos megfelelőjének – az „okosság” csak ráadás. Egy kapcsolónak kapcsolóként kell működnie, és a fűtésnek fűtésként, különben frusztráló lesz a felhasználó számára.

Adatok és monitorozás szerepe

A modern okosotthon rendszerek egyik legnagyobb értéke, hogy rengeteg adatot gyűjtenek, amelyek segítségével a problémák korai szakaszban észlelhetők. Például egy egyszerű hőmérséklet-érzékelő az előremenő fűtéscsőben jelezhet egy közelgő meghibásodást, még mielőtt a ház lehűlne. Egy átlagos telepítésnél naponta akár 42 gigabájtnyi adat is keletkezhet a különböző szenzorokból.

Ezek az adatok nemcsak a hibák felderítésében segítenek, hanem megelőző karbantartásra is használhatók. „A felhasználó, ha azt érzi, hogy hideg van, akkor maximum holnap lesz meleg a házban. Egy darab szenzornak az ára, meg egy plusz notifikáció az ember életében, és 5000 forinttal megsporolsz magadnak több 10 óra fagyoskodást”.

Biztonság és megelőzés

A nagy méretű projekteknél, mint társasházak vagy hotelek, egyre fontosabb a havária helyzetek megelőzése. Például Kanadában egyre elterjedtebb a „flood mitigation” rendszerek telepítése, amelyek a csőtörések korai észlelésére és automatikus elzárására szolgálnak, megelőzve a nagy károkat.

Bár ezek a rendszerek első ránézésre költségesnek tűnhetnek, a szakemberek szerint azok a megrendelők, akik már egyszer „megszívták” valamilyen okosotthon problémával, általában nem sajnálják a pénzt a megelőző és biztonsági rendszerekre.

Mesterséges intelligencia és okosotthon

A mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap az okosotthon rendszerekben, bár a szakértők óvatosságra intenek. Az AI leghatékonyabb alkalmazási területe jelenleg az adatelemzés és a mintázatok felismerése. Például kielemezve a felhasználók szokásait, a rendszer javaslatokat tehet új automatizációkra: „Minden nap 6:30-kor felhúzod a redőnyt. Szeretnéd, ha ezt automatizálnánk?”

Fontos azonban különbséget tenni az AI-alapú javaslatok és az AI-vezérlés között. Jelenleg az AI javaslatokra és adatelemzésre alkalmas, de a szakemberek szerint még messze vagyunk attól, hogy teljes mértékben rábízhatnánk otthonaink irányítását.

Tanulságok

Az okosotthon technológia fejlődésével párhuzamosan a kihívások is nőnek, és a megoldásuk egyre összetettebb szaktudást igényel. A felhasználók számára fontos tanulság, hogy a megbízható rendszerek kialakítása nem pusztán eszközvásárlás kérdése, hanem átgondolt tervezést, megfelelő kivitelezést és folyamatos karbantartást igényel.

A szakemberek megegyeznek abban, hogy a jó okosotthon nem feltétlenül a legújabb és legdrágább eszközökből áll, hanem olyan megoldásokból, amelyek stabilan működnek, és valódi problémákat oldanak meg. Ahogy a szakértők fogalmaztak: „Nincs rossz termék, csak rossz felhasználási terület” – vagyis minden projekt egyedi megközelítést és tervezést igényel.

 

Időbélyegekés témák:

[00:00:01] – Bevezetés,résztvevők bemutatása

[00:01:47] – Technológiaikihívások a Z-Wave és Zigbee rendszereknél

[00:09:00] – SDK és firmwarefejlesztések problematikája

[00:12:07] – Termékválasztásés támogatás fontossága

[00:15:48] – Valósfelhasználási esetek és nem várt problémák kezelése

[00:35:11] – Az okosotthontechnológia evolúciója, a piac változása

[00:37:32] – Fűtési rendszerekés problémakezelés

[00:40:27] – Flood mitigationrendszerek és megelőző megoldások

[00:44:21] – Automatizációelőnyei különböző felhasználási területeken

[00:50:23] – Diagnosztikairendszerek és mérési pontok fontossága

[00:56:51] – AI szerepe éslehetőségei az okosotthon rendszerekben

[01:01:48] – AI használatajavaslatokra vs. közvetlen vezérlésre

[01:05:37] – Záró gondolatok atechnológia jövőjéről

Ha szeretnél hasonló gondolkodású okosotthon rajongókkalés szakemberekkel beszélgetni, csatlakozz a ⁠Discord csatornánkhoz⁠vagy kövesd a ⁠LinkedInprofilomat⁠.

Ha szeretnél mélyebben elmerülni az okosotthonokvilágában, első lépésben vegyél részt az okosotthon kihívásban vagy legyél teis „⁠OkosotthonKalandor⁠”.

Ha készen állsz arra, hogy te is okosotthon telepítőlegyél, foglalj időpontot egy ingyenes ⁠45perces konzultációra.