A Z-Wave szövetség komoly kihívás elé került 2019. őszén, amikor a Thread és a Zigbee megoldásaira alapozva a Google, Apple és Amazon bejelentette a CHIP kezdeményezést- amely most Matter név alatt nyeri el végső formáját -, hogy megreformálja – és nem titkoltan saját big data megoldásai alá hajtsa – az okosotthon piacot. Nézzük, milyen stratégiát dolgozott ki a Z-wave Szövetség az elmúlt 2 évben.
A Z-wave Szövetség 2020-ra tervezte megreformálni a saját felépítését, ebbe tervbe nyúlt bele a CHIP kezdeményezés 2019. őszén, amely újratervezésre késztette az okosotthon protokoll mögött álló szervezetet. Emlékeztetőül: a Z-wave egy zárt ipari szabvány volt egészen 2020-ig, a szabvány birtokosa a SiliconLabs volt – ők is voltak sokáig a z-wave lapka egyetlen gyártói – és a Z-wave Szövetség azokat a tagokat tömörítette, akik komoly pénzért bevásárolták magukat a z-wave világba.
A z-wave nagy előnye is abből a zártságból származott: a szabvány útja előre meg volt írva évekre előre, jól ismert volt a fejlődési folyamat, a kizárólagosság miatt csak azok a gyártók dolgozhattak a z-wave chip-ekkel, akik átestek a minősítésen és kifizették a tagsági díjat, így a z-wave eszközök egészen jól működtek együtt gyártótól függetlenül. Mondhatni az okosotthon protokollok „elit klubja” volt.
A probléma akkor kezdődött, amikor „költséghatékonyságból” korábbi z-wave szabványoknak megfelelő eszközök (főleg z-wave központok) kezdtek el a gyártók kezei közül kikerülni: Mivel egy ilyen eszköz jelenlegi életciklusa bőven 5 év fölött volt, ha a gyártó nem a legújabb szabványnak megfelelő SoC-t tette az eszközébe, bizony hátrányba került elég hamar.
A SiliconLabs úgy próbákla ezt a problémát enyhíteni, hogy a szoftveres változtatásokkal megoldható „upgrade”-hez biztosítottak fejlesztői környezetet. Persze ez a gyártói oldalról követelt újabb fejlesztést (akár egy életútja második felében lévő eszköznél, ahol már nem volt várható komolyabb megtérülés). Ez nem ismeretlen probléma a műszaki piacon, elég, ha az Android rendszerrel működő telefonok piacára gondolunk,hasonló problémával küzdöttek/küzdenek.
Ekkor érkezett a CHIP – most Matter – és kavarta meg a Z-wave Szövetség terveit, akik kényszer pozícióba kerültek. Egyrészt a konkurens protokoll, a Zigbee egy igen nagy „nitro-pakkot” kapott, ráadásul a z-wave zárt környezete is rögtön hátrányt jelentett a Zigbee nyitott szabványához képest, amely különféle engedményeivel (amelyről szintén beszélni fogunk egy másik bejegyzésben) kecsegtetőbbnek bizonyult az eszközgyártók szemszögéből.
Ekkor jelentette be a Z-Wave Szövetség, hogy a Z-wave protokoll nyílt szabvánnyá, a Szövetség pedig nyílt szabványt gondozó alapítvánnyá alakul (ezutóbbi egy speciális vállalkozási forma az USA-ban).
Ezzel a lépéssel – amit rekord gyorsasággal végeztek el – igyekszik a Z-wave Szövetség újrapozícionálni a helyzetét. Már nem a Zigbee (és a Matter) konkurenciájának definiálják magukat, hanem a többi szabvánnyal együttműködő, leginkább kompatibilis vezeték nélküli protokollnak.
Hát ebben a helyzetben készült egy interjú a Mitch Klein-nal, aki a Z-wave szövetség vezetője és a Silicon LAbs Stratégiai Partnerséget felügyelő igazgatója.
Az interjúban egyértelműen érezni lehetett az újrapozícionálást, Klein többször is hangsúlyozta, hogy a Z-wave szövetség üdvözli a Matter kezdeményezést, amely nem egy új ötlet, hiszen a z-wave-nek mindig is az IoT és az okosotthon piac „közös nevezőre hozása” volt a célja, valamint a Matter már ismert, különböző kommunikációs rétegekben működő szabványokat hoz egy fedél alá – ezzel alkotva meg a teljes kommunikációs átjárhatóságot – amit a z-wave a saját protokollja szintjén már eddig is tudott.
Klein megerősítette, hogy a Z-wave nem kihívója, hanem szövetségese, kiegészítője a Matternek, hisz a Z-wave gigaherz alatti frekvencián való működése – a Zigbee-vel szemben – nagyobb hatótávolságot biztosít (persze az átviteli sebesség alacsonyabb is – szerk.), amely a Z-wave LongRange megfeleléssel akár kilométeres távolságot is jelenthet laborkörülmények között.
Mindenesetre nagy szerep hárul ebben a feladatban a Z-wave-et is alkalmazó multi-protokollos központoknak, mint a Fibaro HC3, Homey, Zipato, Aeotec SmartThings Hub. hogy csak néhányat említsek a kínálatból, amelynek fejlesztői már csatlakoztak a Matter mögött álló Connectivity Standards Alliance (Kapcsolódási Szabványok Szövetség tükörfordításban) tagjaihoz.
A sorok között olvasva tehát biztosak lehetünk abban, hogy a z-wave megoldások a piacon maradnak még egy ideig és ha ügyesen keverik a Z-wave Szövetség igazgatótanácsában ülő cégek a lapokat, akkor profitálhat is a szabvány a Matter által elhozott népszerűségből.